A hangfelfogó rendszer okozta vagyis idegi halláscsökkenés

A hangfelfogó rendszer okozta vagyis idegi halláscsökkenést okozhat pl.:
-    vírusinfekció (mumpsz, influenza stb.)
-    toxikus ártalom (nikotin, ólom, kinin stb.)
-    a belső fül vérellátási zavarai (vérszegénység, érelmeszesedés )
-    anyagcsere-megbetegedések ( vércukor betegség, vese-, májgyulladás)
-    egyszeri heves hangbehatás=acusticus trauma,( amit a fejet ért ütés is okozhat a csont jó hangvezető képessége révén )
-    hosszan tartó zaj által okozott sérülés=zajártalom (pl.zajos munkahelyen)
-    a hallóideget mechanikusan nyomó vagy vérellátását veszélyeztető okok ( pl. daganatok)                                           

 A nagyothallók beszédzavarai

A normális hallású ember saját beszédjének hangszínét, hangmagasságának ingadozásait, hangerő, – és hangsúlyváltozásait állandóan érzékeli. Ezzel nemcsak saját beszédjének ellenőrzésére, hanem szükség szerint változtatására is képes.

Süketség vagy nagyfokú, különösen idegi eredetű nagyothallás esetén az önellenőrzés megszűnik és csak a már megrögzült artikulációs mozgásérzékelés marad meg. Ez a beszédhang változását okozza.

A hangvezető rendszer okozta - vagyis vezetéses- halláscsökkenés esetében a betegek halkan, monoton hangon beszélnek. Saját hangjukat - ha torzítva is - elég jól hallják, a koponyacsontok közvetítésével. Beszédjük nagyfokú hallásveszteség esetén sem változik meg annyira, hogy mások számára ne legyen érthető.

A hangfelfogó rendszer okozta - vagyis hallóideg bántalom - esetén viszont a saját hangjukat sem hallják jól a betegek, ezért gyakran túl hangosan, néha szinte kiabálva beszélnek. Beszédjük megváltozása sokkal kifejezettebb, mint a vezetéses halláscsökkenésű betegeké. Ilyenkor artikulációs zavar és ezenkívül nyelvtanilag helytelen mondatszerkesztés (agrammatizmus) is fokozhatja a beszédmegértés nehézségeit. Elsősorban a sziszegő hangok (s,sz,z,zs ) kiejtése lesz hibás. Mindez azzal magyarázható, hogy a beteg nemcsak halkabban hallja mások és a saját beszédjét, hanem a magas hangok rosszabb hallása miatt torzított hangot hall.

A nagyothallás okozta beszédváltozás annál kevésbé kifejezett, minél későbbi életkorban alakult ki és minél kisebb fokú. A nagyothallók rehabilitációjának egyik fontos feladata a következményes beszédzavar csökkentése, a beszéd érthetőségének javítása és így társadalmi érintkezésük fokozása.

A nagyothalló és a süket gyermek

A halláskárosodott gyermek beszédfejlődését befolyásolják :
a.    a hallásromlás mértéke
b.    a hallásveszteség kialakulásának ideje
c.    a gyermek értelmi szintje
d.  a környezet hatása

A halláskárosodott gyermek viselkedése:

Legjellemzőbb tulajdonságuk a túlmozgékonyság és a fokozott ingerlékenység. Az állandó ellentmondás, amely a belülről feltoluló és kinyilvánításra kész érzelmi-indulati törekvések és ezeknek kifejezési képtelensége közt van, állandó nyugtalan mozgásokkal és agresszív kitörésekkel vezetődik le.

A környezet befolyása:

A gyermek nevelésében, fejlődésében a szülői szeretet normális körülmények között is nélkülözhetetlen. Fokozottan érvényes ez minden károsodott gyermek esetén. A szülői szeretet a fogyatékos gyermeket gyakran túlzott kényeztetéssel igyekszik kárpótolni, máskor viszont az elkeseredés a gyermek magárahagyatottságára vezet. Mindkettő káros. A hozzáállásból eredő nevelési nehézségek helytelen irányba fejlődő érzelmi életet, retardált értelmi fejlődést, agresszív vagy bizalmatlan, gyakran teljes passzivitásba menekülő magatartást, elzárkózottságot eredményeznek.
A szülők elkeseredése, ingerlékenysége, türelmetlensége, tanácstalansága okozta feszültséget a fogyatékos gyermek fokozottan megérzi. Ez kihat fejlődésére, túlzott érzékenységben, indulatkitörésekben vagy gátoltságban, félszegségben nyilvánulhat meg. A szülőnek tudomásul kell venni, hogy a gyermek a fogyatékosságát önmagától sohasem növi ki. Ugyanakkor azt is tudnia kell, hogy gyermeke helyzete nem reménytelen, sőt éppen ő az, aki a legtöbb segítséget tudja nyújtani.
A gyermekkori nagyothallás kezelése és rehabilitációja, a süket gyermek gondozása, nevelése rendkívül fontos feladat, amelyben oktatásügyi és egészségügyi szerveinknek, szülőknek, pedagógusoknak és orvosoknak egyaránt részt kell venniük.